Erasmus+ Szakmai műhely - Kászonújfalu

2017. május 19-én nagy létszámú közreműködővel tarthattuk meg Kászonújfaluban, erdélyi bázisiskolánk egyik intézményében a 2. szakmai műhelymunkát.

A szakmai műhely célja a projekt eddigi eredményeinek, tevékenységeinek összefoglalásán túl és lényegében az volt, hogy a partnerek megoszthassák egymással tapasztalataikat a szülőkkel való kapcsolatépítés, együttműködés terén.
A műhelymunkán sikerült megteremteni annak a szakmai párbeszédnek a kereteit, melynek lényege, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó, kapcsolatba kerülő szakemberek közösen kereshessék a megoldási lehetőségeket. Így nagy örömünkre szolgált, hogy Kászonújfaluban együtt dolgozhattunk a gyermekvédelem, a Vöröskereszt, Hargita Megye Tanácsa, a Caritas, a helyi önkormányzat, a nevelési tanácsadó képviselőivel és más, érdeklődő szakemberekkel.
Közösen azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy mely tényezők segítik, és melyek gátolják a hátrányos helyzetű családokkal való együttműködést.

Kaszonujfalu 2017 05 29 2

 

A programról Pöllnitz Ilona részletes beszámolóját közöljük.

„Csak a szülő és tanár részéről kölcsönösen egymás tiszteletén alapuló partneri kapcsolat az, amire sikeres iskolai pályafutás építhető.“

Sallai Éva – Szilvási Léna – Trencsényi László

A második szakmai műhely tapasztalatai

A Nyírteleken lezajlott első szakmai műhelymunka természetes folytatásaként szerveztük meg 2017. május 19-én az együtt-gondolkodást, megoldások keresését célzó második szakmai műhelyt a Tuzson János Általános Iskolában (Kászonújfalú, Hargita megye, Erdély, Románia). Ez az intézmény a bázisiskolaként kiválasztott kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola alegysége.

A szervezés jelen esetben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének jutott osztályrészül. Szövetségünk partnerként vesz részt az Esélyteremtő együttműködési hálózat kialakítása című Erasmus+ projektben.

A második szakmai műhelymunkában, amint azt a meghívóban is közöltük, elsősorban a hátrányos helyzetű családokról, a családok támogatási lehetőségeiről, a családokkal való együttműködésről, a családok és az iskola – a szülők és a pedagógusok – közötti kapcsolat megerősítéséről gondolkodtunk közösen. Együtt kerestük a megfelelő megoldásokat a különböző munkakörben dolgozó szakemberekkel, állami és civil szervezetek képviselőivel, a kászoni települések és Hargita megye vezetőivel, az iskolák és szülők képviselőivel.

Annak tudatában, hogy a szakmai műhelymunkák elsődleges célja a projektben létrehozandó innovatív szellemi termék kivitelezésének támogatása, a szektorközi megközelítés érvényesítése, a fogalmi keretek tisztázása, az együttműködés erősítése, jó gyakorlatok felkutatása, kimunkálása, konkrét célunk volt, hogy valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyermekeken segítő, segíteni tudó vagy akaró szakemberek minél szélesebb köre vegyen részt a műhelymunkán.

A 37 meghívottból összesen 28-an tették tiszteletüket és kapcsolódtak be a munkába. A fő pályázó Evangélikus Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (Budapest), és a további partnerek: a Ternipe Alapítvány (Rimaszombat, Szlovákia) és a Gyerekekért SOS 90' Alapítvány (Nyírtelek, Magyarország) képviselőin kívül, valamint a bázisiskola és az RMPSZ vezetősége mellett jelen volt Hargita Megye Tanácsának képviselője, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ igazgatója, a Hargita Megyei Vöröskereszt elnöke, a helyi alpolgármester, tanítók, tanárok, akik részt vettek a Kedvesház-pedagógia továbbképzésen, valamint más érdeklődők.

 

A munkálatok rövid, összefoglaló bemutatása a napirendi pontok szerint:

  • A résztvevők köszöntése

Pöllnitz Ilona (szakmai vezető, a műhelymunka házigazdája) köszöntője után András Ignác, az iskola igazgatója is köszöntötte a megjelenteket. A székelyek háromlábú székéhez hasonlította azt a szükséges és elégséges hármas együttműködést, melynek megvalósulása esetén stabil és eredményes tanulás biztosítható a gyermekek és a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. Ez a három láb ebben az esetben: a szülő, az iskola és a társadalom. Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke köszöntő szavaiban kiemelte a hosszú távú együttműködés fontosságát. Csíki Anna felolvasta Hargita Megye Tanácsa elnökének üdvözletét.

  • kaszonujfalu1
  • A projekt rövid bemutatása az eddigi megvalósulásokkal

Tratnyek Magdolna, a projekt szakmai vezetője bemutatta az eddigi eredményeket. Lázár Péter és Bordács Margit képzők ismertették a Kedvesház pedagógia lényegét. Kitértek arra, hogy a gyermekek nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, nem jó, amit az iskola csinál, nincs híd az iskola és a családok között. Kihívást jelent az eltérő családi szocializációs értékek összeegyeztetése az iskola elvárásaival. A felsőoktatásból hiányzik az a gyakorlati stúdium, ami segítséget jelenthetne a pedagógusoknak.

Reflexiók a Kedvesház-pedagógia továbbképzés hatásaira: 

Csillag Ottó igazgató (Dr. Boga Alajos Általános Iskola, Csíkkozmás) beszámolt a továbbképzésen szerzett tapasztalatokról. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a gyermekek megismerése, szeretettel fordulni a gyermekek felé. Lelki feltöltődést is jelentett a képzés. Egymásról is sok új dolgot megtudtak. Nagyon hatékonynak tartotta a Kedvesház-pedagógia alkalmazását. Vavrek István, a Ternipe Alapítvány elnöke szerint hasznosítható, alkalmazható tudást kaptak résztvevők. Megerősítette, hogy egymásról is sok újat tudtak meg a kollégák. Érzelmileg is telített volt az együttlét.

  • Prezentáció a családok anyagi helyzete és az iskolaelhagyás közötti összefüggésekről

András Ignác prezentációja a családok anyagi helyzete és az iskolaelhagyás összefüggéseiről rávilágított arra is, hogy Kászon vidéke halmozottan hátrányos helyzetű vidék, nincsenek munkalehetőségek. Ezért is bizonyul hasznosnak, hogy az iskola lett a projekt romániai bázisiskolája.

Kihangsúlyozódott, hogy a HH/roma gyermekek felzárkóztatásához a pedagógusoknak megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az együttnevelés elméletéről és gyakorlati módszereiről, olyan nevelési módszereket alkalmazniuk, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét. Fontos, hogy a pedagógusok alkalmasak legyenek a legkülönbözőbb helyzetű tanulók együttnevelésére, a differenciálásra és a személyre szabott értékelési rendszer alkalmazására.

  • A családok és az iskola kapcsolatának, együttműködési lehetőségeinek szektorközi megközelítésben történő továbbgondolása, értelmezése.

A tulajdonképpeni műhelymunka bemutatkozó körrel kezdődött. Ez alkalommal mindenki kiemelte az egyes szektorok közötti együttműködés fontosságát és az ilyen és hasonló szakmai találkozók szükségességét. Örömüket fejezték ki, hogy részt vehetnek, mert hiánypótló ez a rendezvény. Sok esetben párhuzamosak a tevékenységek, programok és ritka az együtt-gondolkodás lehetősége. Sokszor a sok jó törekvés nem találkozik, bár az alapfeladatok és a felelősség is sok esetben közös.

A bemutatkozás után az Everyone can Win – How to resolve Conflict, by Helena Cornelius and Shoshana Faire, Mindenki lehet nyertes c. könyv 5 konfliktuskezelési szempontot szemléltető ábrájának felhasználásával vegyes összetételű csoportok alakultak. Gondolatébresztőül a következő idézet szolgált: „a tanárok és a szülők kapcsolata azoknak az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak a gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek.” (osztalyfonok.hu)

A résztvevők az ötletbörze módszerével, csoportmunkában keresték a választ arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek gátolják, illetve melyek azok, amelyek segítik a pedagógusok és a szülők közötti együttműködést.

Az eredmények plakátokra kerültek:

 kaszonujfalu2

A csoportok képviselői bemutatták az eredményeket, kihangsúlyozva a témával kapcsolatban felmerült szempontokat, kérdéseket, javaslatokat, amelyekhez a résztvevők közül bárki hozzászólhatott.

 

kaszonujfalu3

kaszonujfalu4

kaszonujfalu5

kaszonujfalu6

A csoportok munkáinak összefoglalása

Ami gátolja az együttműködést a családok és az oktatási intézmények között

Ami segíti az együttműködést a családok és az oktatási intézmények között

 

- a szülők érdektelensége

- a pedagógusok érdektelensége

- időhiány

- nem megfelelő konfliktuskezelés

- kommunikáció (hiánya)

- eltávolodás a szülő és pedagógus között

- képzetlenség

- különböző, eltérő értékrend, kultúra, szocializációs másság, családi háttér, szociális helyzet (lakhatási feltételek, viselkedés, szabályok megtagadása)

- „egymásra-várás“, mindenki áll...

- kölcsönös tisztelet hiánya

- másság elfogadásának hiánya

- előítéletek megléte, sztereotípiák

- kettős nyelv és kommunikációs kód

- az intézményvezetés elkötelezettségének hiánya

- súlyos anyagi helyzet, mélyszegénység

- szégyenérzet, munkanélküliség = motiváció hiánya

- bizalmatlanság (kölcsönös)

- gondolkodásmód

- a társadalmi státuszból adódó gőg a pedagógus részéről

- verseny – tudáskényszer, teljesítménykényszer

- zárt világ

- negatív, rossz tapasztalat az iskolával, pedagógusokkal való kapcsolatban, például késések kezelése, mindenféle megszégyenítési, megalázási forma

- pedagógusok ilyen irányú felkészítésének hiánya

- pedagógus egyénisége

- kommunikáció, modern kommunikációs eszközök (mobiltelefon, Facebook)

- képzés a szülőknek és pedagógusoknak

- iskolavezetés hozzáállása

- jó hangulat

- elismerés, dicséret

- egymásrautaltság (fölérendelt cél)

- roma pedagógusok, pedagógiai asszisztens

- következetesség

- közös tevékenységek, programok a szülőkkel, családokkal, gyerekekkel (kirándulás, szakkör, családi nap, nyitott nap stb.)

- generációkon átívelő kapcsolatok

- szakemberek (fejlesztő pedagógusok)

- különböző szakmák képviselői közötti együttműködés

- „Kedvesház” program

- kultúra, egymás megismerése, elfogadása, együttműködés, a gyermek személyiségének fejlesztése

- bizalom

- intézményi lehetőségek

- a szülők nyitottsága

- egyenrangú, partneri viszony

- a gyermek konkrét környezetének ismerete

- erős családi közösség, a vezetők megnyerése

 

Elemezve az összegyűjtött tényezők táblázatát (az egyforma vagy hasonló észrevételek csak egyszer szerepelnek) megjegyezzük, hogy a két ellentétes előjelű csoporton belül is tovább csoportosíthatók a tényezők. Például a szülő személyiségére, magatartására, a pedagógus személyiségére, magatartására vonatkozó tényezők szerint, amelyek elsősorban a különböző szociális helyzet (lakhatási feltételek, mélyszegénység), eltérő kultúra és értékrend, családi háttér, különböző iskolázottsági szint és kommunikációs készség miatt vannak jelen.

Érdekes megfigyelni, hogy a gátló tényezők kivétel nélkül mind jellemzőek a jelen helyzetre (úgy is mondhatnánk, hogy „ez van, de nincsen jól”), a segítő tényezők között pedig sok az olyan, amely hiányzik, amire szükség lenne a „hídépítéshez”, az egyenrangú partneri viszony megteremtéséhez, ami nagymértékben feloldaná az együttműködés gátjait. Például képzés a szülőknek és pedagógusoknak (önismeret, kommunikációs készségfejlesztés, konfliktuskezelés, másság elfogadása), egymás kultúrájának megismerése, a gyermek konkrét környezetének ismerete, közös tevékenységek, programok a szülőkkel, családokkal, gyermekekkel (kirándulás, szakkör, családi nap, nyitott nap stb.), különböző szakterületek, intézmények szervezetek képviselői közötti együttműködés, roma pedagógusok, pedagógiai asszisztens, mediátor működtetése, iskolavezetés hozzáállásának javítása, szülő és iskola közötti szerződéskötés.

A közös gyakorlatot Mandák Csaba projektmenedzser zárta, aki kihangsúlyozta, hogy már most elérte a projekt a célját, hiszen együtt gondolkodtak a megoldásokon azok, akik ehhez értenek, akik kapcsolatban vannak a célcsoporttal. 

  • Jógyakorlatok bemutatása címszó alatt sor került Vavrek Gabriella szakmai vezető (Tornalja), Beluzsárné Torkos Erzsébet intézményvezető (Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium, Miskolc), valamint Sándor Gizella tanítónő (Dr. Boga Alajos Általános Iskola, Csíkkozmás, Hargita megye) bemutatóira a bázisiskolákról, a szülőkkel szervezett közös tevékenységekről, a szülőkkel kialakított személyes kapcsolatról.

Lázár Péter és Bordács Margit (Kedvesház) „Hídépítés a családok felé” című bemutatójával ismertette a Kedvesház-pedagógia alapelveit, a Házban zajló jó gyakorlatokat.

A rendkívül érdekes és hasznos bemutatók, a jó gyakorlatok, maga a műhelymunka mind arról tettek tanúbizonyságot, hogy a „hídépítés” nem könnyű feladat ugyan, de annál fontosabb, mert elengedhetetlen a sikeres iskolai eredményesség megalapozásához, a jól működő közösségek megteremtéséhez, mint ahogy azt Mandák Csaba projektmenedzser a programzáró, összegző beszédében is hangsúlyozta.

Pöllnitz Ilona, szakmai vezető, RMPSZ

JSN Boot template designed by JoomlaShine.com