A rendkívüli helyzetre vonatkozó jogszabályok itt érhetők el

 Az Evangélikus Pedagógiai Intézet szakértői által összeállított ismeretanyag

Mintavételi pontok 2021.január 2-3. ()

 

31. A 431/2020. (IX.18.) Korm. rendelet október 1-jei hatályba lépése után le kell mondanunk azokat a teremkiadásokat, amelyek keretében az esti órákban, amikor a saját tanulóink nincsenek az intézményben, mások tanulnának nálunk? (nyelvtanfolyam, tánctanfolyam) Mi lesz a sorsa a bérleti szerződéseknek?

A 431/2020. (IX.18.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat, akik beléphetnek az intézmény területére. Ebből az következik, hogy a délutáni/hétvégi időszakban nem engedélyezett az intézmény helyiségeinek (tornaterem stb.) kiadása. Ez a tiltás egyaránt vonatkozik az ingyenes, illetve a bérleti díj ellenében történő teremhasználatra.

A terembérletre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban két eset lehetséges:

1. Ha a bérleti szerződések esti jellegűek voltak, tehát mindig akkor fizették a bérleti díjat, amikor használták a termet, akkor nem kell semmit tenni, ugyanis a korlátozás hatályba lépésétől kezdődően nem jönnek létre ilyen szerződések.
2. Ha hosszú távú bérleti szerződést kötött az intézmény, akkor az előállt helyzet miatt javasolt az egyeztetés a bérlővel. A felek közös megegyezéssel – tekintettel a járványügyi helyzetre – módosíthatják, vagy akár meg is szüntetheti a közöttük fennálló szerződést.

A felek együttműködési kötelezettsége alapján mindenképpen javasoljuk, hogy az október 1-től hatályba lépő korlátozásokról tájékoztassák a bérlőket.

A fent leírtak nem vonatkoznak arra az esetre, ha az intézmény épületében más köznevelési (vagy szakképző) intézmény köznevelési (szakképzési) közfeladat ellátására bérel helyiséget. (Például más intézményként AMI bérel helyiséget egy gimnáziumban.)

 

32. Tervezett ünnepünket sem tarthatjuk meg az intézmény területén külsős vendégekkel?

A 431/2020. (IX.18.) Korm. rendelet 4§ -5.§-a részletesen - és eltérést nem engedően – szabályozza, hogy kik és milyen feltételekkel léphetnek be a köznevelési, valamint szakképző intézmény területére. Egy ünnepségre meghívott külsős vendégek nem sorolhatók be az 5.§ (1) a)-e) pontjaiban meghatározott személyi körbe, ezért ők még a járványügyi szabályok betartásával sem mehetnek be az intézménybe. Ebből a szempontból az sem releváns, hogy milyen célból érkeznek (ünnepség, szabadidős vagy kulturális program, sportverseny stb.).

 

33. A 431/2020. (IX.18.) Korm. rendelet 5.§-a felsorolja, hogy október 1-től kik léphetnek be a köznevelési és szakképző intézményekbe. Ebben az összefüggésben az "ott foglalkoztatott személy" kiket takar egészen pontosan? Bemehetnek-e az iskolába a más felekezethez tartozó hitoktatók?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint nevelő-oktató munka közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, óraadóként megbízási szerződéssel polgári jogi jogviszonyban, valamint egyházi szolgálati jogviszonyban látható el.

A Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben dolgozók munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban állnak.

Mindezek alapján a 431/2020. (IX.18.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdés a) pontjának értelmezése során mindenki az "ott foglalkoztatott személy" kategóriájába tartozik, aki az intézménnyel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. egyházi szolgálati jogviszony, polgári jogi jogviszony) áll.

A más felekezethez tartozó hitoktatóknak munkajogi szempontból nem az intézményvezető a munkáltatója. Ezen kollégák esetében a munkavégzés helye az adott intézmény, tehát az ott (vagyis az intézményben) foglalkoztatott kategóriájába tartoznak. Ebből következően ők is bemehetnek megtartani az órarend szerinti óráikat az iskolába.

Ebbe a kategóriába tartozik az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet ellátó szakember is, akinek a család-és gyermekjóléti központ a munkáltatója, de a fenntartóval kötött együttműködési megállapodás alapján az adott köznevelési intézményben végzi a feladatát.

Ebbe a kategóriába sorolhatjuk továbbá a szerződés alapján az iskolai büfét/konyhát üzemeltető cég alkalmazottját is (pl.: büfé pultos, konyhai dolgozó), akinek a munkavégzés helye az adott intézmény. Természetesen az állami jogszabályokban/ajánlásokban és az intézmény intézkedési tervében foglalt járványügyi előírások ezekre a személyekre is vonatkoznak (pl.: minden belépéskor kötelező alávetniük magukat a testhőmérésnek, kötelező maszkot hordaniuk, kötelező a kézfertőtlenítést végezniük stb.)

Az intézményben hospitáló főiskolai/egyetemi hallgatót abban az esetben tekinthetjük „ott foglalkoztatottnak”, ha a köznevelési intézmény a felsőoktatási intézménnyel a hallgató vonatkozásában a szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötött, és abban név szerint feltüntették a hallgatót.

 

34. Az egyik tanulónkat betegsége miatt Budapestre vitték tartós kórházi kezelésre, orvosai nem engedik közösségbe járni. Kell-e most az intézménynek igazolást kérnie a tanulótól, vagy elég a hiányzást a betegség végén igazolni?

A 2. verziós EMMI Protokoll 2.1. pontja szerint:

"Az a gyermek, tanuló vagy pedagógus, aki bármilyen betegség miatt otthon maradt, a háziorvos, a kezelőorvos igazolásával vagy kórházi zárójelentéssel mehet újra az intézménybe."

Mivel a kórházi kezelés időtartamát nem lehet tudni előre, ezért annak befejezésekor kiadott zárójelentéssel tudja igazolni a hiányzását a tanuló.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a kórházi kezelés ugyan befejeződött, onnan otthonába bocsájtották a tanulót, de a betegség jellege miatt nem javasolt a közösségbe járás. Ekkor alkalmazható a 2. verziós EMMI Protokoll 8.1. pontja:

"Annak a tanulónak az iskolai hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) vagy például immunszupprimált állapota miatt, erről orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja, esetleges hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni."

Tehát vagy a kórházi kezelőorvosa, vagy a lakóhelyén a háziorvosa elővigyázatosságból indokoltnak tartja, hogy a tartós betegsége miatt a tanuló ne menjen közösségbe, akkor az általa kiadott igazolást az intézménynek el kell fogadnia.

 

 

35. Tartós betegség esetén milyen időtartamú hiányzást kell igazoltnak tekinteni?

A tartósan beteg gyermek/tanuló esetében nincs szabályozás, így korlátozás sem arra vonatkozóan, hogy milyen időtartamú hiányzást kell igazoltnak venni. Ezen az alapon tehát bármennyi óra lehet igazoltan mulasztott. Az egyetlen következmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján, ha a tanuló az ott megadott óraszámnál többet mulasztott (fő szabályként 250 óra), és emiatt érdemjegyei alapján nem értékelhető, akkor osztályozó vizsgát tehet.

 

 

36. Koronavírusos lett az egyik pedagógus kolléga. Jár-e neki a 100%-os táppénz?

A táppénzzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok nem változtak a koronavírus karantén miatt. Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, az az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, ebből következően keresőképtelen állományba vehető. A COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból. A hatósági határozatról a hatóság (az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos) hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul (60%).

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor a megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az azt észlelő háziorvosnak kell bejelenteni a hatáskörrel rendelkező szervhez (megyei kormányhivatal. mint munkavédelmi szerv), amely kivizsgálja és megállapítja azt.

Az elmúlt hetek tapasztalata alapján a koronavírusos pedagógusok sok esetben nem kaptak 100%-os táppénzt, annak ellenére, hogy vélhetően munkahelyükön fertőződtek meg. Sajtóhírek szerint folyamatban van a jogi háttér kidolgozása az egységes gyakorlat érdekében. (Jogszabályváltozás esetén frissíteni fogjuk erre a kérdésre adott válaszunkat.)

 

 

37. Járványügyi megfigyelés (karantén) alá került, de nem koronavírusos pedagógus elláthatja-e feladatát otthoni munkavégzés (home office) keretében?

A járványügyi megfigyelés alá került pedagógus keresőképtelen (táppénzes) állományba vehető. Ebben az esetben táppénz jár neki, ami 36. kérdésre adott válaszban kifejtettek szerint a legtöbb esetben csak 60%-os lesz.

Azonban van lehetőség arra is, hogy a pedagógus ne vetesse fel magát táppénzes állományba, hiszen akkor otthoni munkavégzés keretében el tudja végezni a munkaszerződésében meghatározott, munkakörébe tartozó munkát és ekkor teljes munkabérére jogosult.

Ebben az esetben a karanténba került pedagógusok az intézményvezető munkáltatói utasítása alapján otthoni munkavégzéssel látják el a munkakörükbe tartozó feladatokat. Ennek jogszabályi alapja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53.§ (1) bekezdése, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (5) bekezdése, valamint a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17.§ (3) bekezdése

 

 

38. Az akkreditált nyelvvizsgaközpontok nyelviskolákhoz tartoznak. A vizsgákat viszont jellemzően hétvégén szervezik. A vizsgázók többsége saját iskolánk tanulója. Megszervezhető-e, megtartható-e a nyelvvizsga 2020. október 1-je után, ha a vizsgázók a nem nevelés-oktatással érintett napokon jönnek be, rajtuk és a vizsgáztatókon kívül más nincs az épületben, és a vizsga után, még a hétvégén a teljes körű fertőtlenítés is megoldott?

 

2020. október 1-től a nyelvvizsga központok általi nyelvvizsgák megszervezése – amelyen a nyelviskolával szerződéses jogviszonyban álló külsős személyek is részt vesznek - a köznevelési/szakképző intézményben nem engedélyezett. Az intézményekben csak saját diák vizsgázhat, külsős személy nem. A nyelvvizsga központban folyó tevékenység nem a köznevelési intézmény feladatellátását érintő, jogszabályon alapuló munkavégzés, így a vizsga iskolákban jogszerűen nem tartható meg. Ezen korlátozás szempontjából nem releváns az sem, hogy a vizsgát a tanítási időn kívül, hétvégén szerveznék. (Ezt az álláspontot megerősíti az ITM által a nyelvvizsga központoknak küldött jogszabály értelmezés is.)

 

39. A jelenlegi vírusos időszak alatt van-e lehetősége a szülőnek óvodás gyermekét januárig otthon tartani? Mentesíthető-e az óvodalátogatás alól? Az óvoda csak orvosi igazolást fogad el, amit természetesen egy egészséges gyermeknek nem állít ki a gyermekorvos.

Röviden válaszolva: Az adott intézmény házirendje tartalmazza azoknak a napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan az intézményvezető előzetes szülői írásbeli kérelem alapján engedélyt adhat a távolmaradásra. Ezt az intézmények jellemzően 8-10 napban határozzák meg, de semmiképpen sem terjedhet ki másfél-két hónapnyi időre. Ugyanis ez már ellentmondásban állna a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény céljaival és az abban meghatározott óvodáztatási kötelezettséggel.

Részletesen bemutatva a helyzetet:

A hatályos köznevelési jogszabályok pontosan szabályozzák a gyermek/tanuló hiányzásának nyilvántartási és igazolási szabályait.

Ezen jogszabályi rendelkezéseket egészítette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amikor az Operatív Törzzsel, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve összeállította a 2020/2021. tanévben a köznevelési intézményekben a járványügyi készenlét idején alkalmazandó eljárásrendről szóló intézkedési tervet [a továbbiakban: protokollt]. A protokoll 11 témakörben határozza meg az óvodák, iskolák teendőit. (A protokoll letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról.)

A protokoll bevezetése és alkalmazása a köznevelési intézményekben kötelező, annak végrehajtásáról az intézményvezető köteles gondoskodni.

A protokoll 8. fejezet szabályozza a tanulói hiányzások kezelését. Ez az óvodai hiányzásokra is értelmezhető. Eszerint csak két esetben igazolt a tanköteles/óvodaköteles gyermek hiányzása: ha a tartós betegsége miatt veszélyeztetett, és erről orvosi igazolással rendelkezik, illetve ha hatósági karantént írtak elő számára. A gyermek/tanuló távolmaradásával kapcsolatos többi esetben továbbra is a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: EMMI rendelet] található szabályok érvényesek, azokat betartva kell eljárni.

Ezt támasztja alá a protokoll 8.3. pontja is, mely szerint:

„A gyermek, a tanuló távolmaradásával kapcsolatos valamennyi szabály a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint érvényes, azok betartása szerint szükséges eljárni.”

Az EMMI rendelet 51.§ (2) bekezdés a) pontja alapján, ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek a szülő írásbeli kérelmére, a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra.

Az adott intézmény házirendje tartalmazza azoknak a napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan az intézményvezető előzetes szülői írásbeli kérelem alapján engedélyt adhat a távolmaradásra. Ezt az intézmények jellemzően 8-10 napban határozzák meg, de semmiképpen sem terjedhet ki másfél-két hónapnyi időre. Ugyanis ez már ellentmondásban állna a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény céljaival és az abban meghatározott óvodáztatási kötelezettséggel.

Összegezve a fent leírtakat: Az óvoda teljesen jogszerűen jár el, amikor a gyermek hiányzása esetén csak orvosi igazolást fogad el.

40. Az eddigi tapasztalataink alapján évente kb. 300 diák írja nálunk a központi írásbeli felvételit. A járványügyi korlátozások miatt most legfeljebb 200 diákot tudunk leültetni. Ha teljesen megteltünk, akkor mit tegyünk, hogyan bonyolítsuk le a felvételit?

A középfokú felvételi eljárás részletes határidőit és az azokhoz kapcsolódó feladatokat a 2020/2021. tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII.11.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza. A rendelet pontosan meghatározza a felvételi vizsgák és a pótló vizsgák időpontját. Ezeken kívül más időpontban nem szervezhetők meg a vizsgák.

Az Oktatási Hivatal honlapján közzétette a középfokú felvételi eljárás központi írásbeli vizsgáinak megszervezése során, az egészségügyi hatóságok állásfoglalásai alapján javasoltan alkalmazandó biztonsági intézkedéseket (a továbbiakban: intézkedés).

Az intézkedés 4. pontja maximum 10 főben határozza meg a vizsgateremben vizsgázók számát, valamint előírja minimum 1,5 m távolság biztosítását a vizsgázók között a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében. Ettől az előírástól a tanulók és tanárok egészségének védelme érdekében nem lehet eltérni.

A vizsgákat az intézmény bármely termében le lehet bonyolítani, amelyben az asztalok biztonságos távolságban elhelyezhetők.

Amennyiben olyan nagy számban lennének a vizsgázók, hogy az iskola már nem tud több alkalmas termet biztosítani a vizsga biztonságos lebonyolításához, akkor lehetségesnek tartjuk az intézmény többi feladatellátási helyének bevonását a vizsga megszervezésébe. Erről természetesen a jelentkezőket értesíteni kell.

Ahol az evangélikus egyház fenntartásában országos vagy gyülekezeti fenntartású általános iskola és középiskola is van, ott javasoljuk a helyi intézmények együttműködését a felvételi lebonyolításában. A vizsga megtartásában közreműködő felügyelő tanárokat erre külön megbízással kérje fel a középiskola.

Középiskolai nevelés-oktatást is folytató többcélú intézményeinkben javasoljuk, hogy az általános iskola intézményegységének termeit is vegyék igénybe, illetve az ott alkalmazásban lévő kollégákat is bízzák meg a felügyelettel.

Mivel a központi felvételi vizsga időpontja 2021 január 23. (a pótló írásbeli január 28.), a járványhelyzet esetleges időközbeni változása miatt az akkor hatályos intézkedések még nem ismertek.

 

41. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI.10.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdése rendelte el a középfokú oktatásban a 9. osztálytól a digitális munkarendet. A 28.§ szerint a rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni. A középiskolások december 11-e után is maradnak digitális munkarendben?

A koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2.§ (1) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletek hatályát ezen törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. Az 5.§ szerint a törvény a kihirdetését követő 90. napon (2021. február 8.) veszti hatályát.

A 484/2020. (XI.10.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek – köztük a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó 17-19.§-ok – hatályát a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 505/2020. (XI.17.) Korm. rendelet 1.§ c) pontja a 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig (2021. február 8.) meghosszabbította.

Ebből következően a középiskolák digitális munkarendje is meghosszabbodik február 8-ig.

Kiegészítés:

Dr. Kásler Miklós miniszter december 15-én kelt levelében jelezte az intézményvezetőknek, hogy amíg a Kormány másként nem dönt, addig érvényes a korábbi rendelkezés, mely szerint a középiskolák 9-12. évfolyamai (ideértve természetesen a nyelvi, AJTP-s és nemzetiségi előkészítő évfolyamokat is) január 4-től 11-ig személyes jelenlétet nem igénylő oktatási rendben indulnak. 2021. január 11-től várhatóan újra kontakt oktatás lesz a középfokú oktatási intézményekben is..

42.Hogyan zajlik a határon túlról visszatérő tanulók tesztelése a kontakt oktatás újraindulása előtt?

A határon túli tanulók, valamint valamennyi pedagógus számára rendelkezésre állnak majd 2021. január 2-án és 3-án az Országos Mentőszolgálat tesztelési pontjai. Minden érintett vigye magával 11 jegyű oktatási azonosító számát. A tesztelési pontokról az alábbi táblázat ad tájékoztatást.

 

43. A 252/2021. (V.17.) Korm. rendelet hatályba lépésétől újra beléphetnek a köznevelési intézménybe azok a vendégek, akik terembérleti szerződés alapján használják az intézmény helyiségeit?

Igen. A 252/2021. (V.17.) Korm. rendelet 1.§-a május 18-ai hatállyal kiegészítette a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 18.§ (1) bekezdésében található felsorolást az f) ponttal.

Eszerint a nevelési, oktatási intézmény területére (…)

„f) az a)-e) pontban felsoroltakon kívül, a nevelési, oktatási intézmény belső szabályzata szerint belépésre jogosult koronavírus ellen védett személyen kívül más személy nem léphet be.”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés c) pontja szerint az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. A rendelet nem tesz különbséget az intézménnyel jogviszonyban nem állók (vendégek) között annak alapján, hogy milyen célból (pl. intézménylátogatás, ügyintézés, nyelvtanfolyam, tánctanfolyam, aerobik edzés, szállás stb.) érkeznek.

Tekintettel a fent leírtakra, álláspontunk szerint az intézménybe érkező vendégek kategóriájába tartoznak azok a személyek is, akik érvényes terembérleti szerződés alapján, a tanítási időn kívül (délután este, hétvégén) veszik igénybe az intézmény helyiségeit. Ide tartoznak továbbá azok a vendégek is, akik a kollégiumainkban szálláshely szolgáltatást vesznek igénybe.

Ebből következően a fent felsorolt a személyek beléphetnek az intézmény területére, amennyiben rendelkeznek a Magyar Állam által közokiratként kiállított érvényes védettségi igazolvánnyal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 60/2021. (II.12.) Korm. rendelet 2.§ (12) bekezdése értelmében a védettségi igazolvány személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes. Tehát a belépéskor mindkét igazolvány bemutatása szükséges. Aki ezt megtagadja, nem léphet be az intézménybe.

Természetesen a belépés és benntartózkodás során a vendégre is kötelezően alkalmazni kell az állami járványügyi szabályokat (lázmérés, kézfertőtlenítés, maszkviselés stb.), valamint az intézmény szmsz-ében és járványügyi protokolljában meghatározott előírásokat (pl. merre mozoghat az intézményen belül, mely helyiségeket használhatja stb.).

Amennyiben a vendég az együttműködést megtagadja (pl. nem hajlandó maszkot viselni, nem engedi a lázmérést stb.), vagy a benntartózkodás során nem tartja be az előírásokat, akkor az intézményvezető – az érvényes bérleti jogviszony ellenére -, a következményekre történő figyelmeztetést követően köteles az intézmény elhagyására felszólítani. Ennek sikertelensége esetén rendőrségi segítséget kell kérni.

Javasoljuk, hogy az intézmények a szerződések megkötésekor (kollégiumi szállás foglalásakor) írásban, illetve a belépéskor (bejelentkezéskor) szóban is tájékoztassák a vendégeiket a betartandó szabályokról. A bejáratnál, illetve a vendégek által használt helyiségekben is javasoljuk a szabályokat ismertető plakátok kihelyezését.

Megjegyzés:

Az Országgyűlés május 18-án megszavazta a koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását, mely szerint a törvény – és a veszélyhelyzet idején a felhatalmazás alapján meghozott kormányrendeletek – hatálya meghosszabbodik az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15 napig (várhatóan szeptember közepéig). Ezáltal a fent hivatkozott 484/2020. (XI.10.) Korm. rendelet is hatályban marad.