A Kedvesház-pedagógiával volt alkalmam megismerkedni  Nyíregyházán egy képzés során. Számomra új volt ez a módszer. Itt volt lehetőségem betekintést nyerni a módszer elméleti és gyakorlati részébe egyaránt. Érdekesnek és hasznosnak találtam. Azóta is mindig beiktatok a hagyományos oktatási módszerek mellé néhányat. Tapasztalatom az, hogy ezeket a módszereket kreatívan lehet ötvözni a már bevált, megszokott módszerekkel.

Az én osztályom korcsoport szerint 6-7 évesek, vagyis előkészítő osztályos gyerekek. Nemek szerinti megoszlásuk majdnem fele-fele arányban oszlik meg. Családi helyzetük majdnem azonos. Van olyan kisgyerek, aki nevelő otthonban nevelkedik, de a tanulók őt is befogadták nehézségek nélkül. A Kedvesházi módszereket próbáltam más-más tanórák keretén belül belopni a hétköznapokon megszokott tanóráimba. A tanulók nyomban nagy lelkesedéssel és aktívan vettek részt ezeken az órákon. Néhány dolgot könnyebben sajátítottak el ezzel a módszerrel. Általában azok is bekapcsolódtak az óra menetébe, akik nehezebben oldódnak fel, vagy zárkózottabbak.

Sikeresebb volt az új megismerő  játékok alkalmazásával a tanév eleji összeismerkedés, felmérés, megfigyelés és közösségformálás. Problémamentesen  alkalmazkodtak a szabályokhoz. A Kethano-szabályokat  a gyerekekkel közösen fogalmaztuk meg szóban, majd lerajzoltuk csapatokra osztva és kitűztük az osztályteremben jól látható helyre. Néha, ha valaki megszegett egy-egy szabályt, akkor figyelmeztették egymást a kölcsönösen hozott szabályok betartására.

 Néhány játékot beiktattam a mindennapjainkba. Ilyenek:

NÉVJÁTÉKOK- néhányat kipróbáltunk és azt tapasztaltam, hogy milyen keveset tudnak egymásról ezek a gyermekek. Arra törekedtem, hogy minél több ismeretünk legyen egymásról, mert úgy gondolom, igazi közösséggé csak így válhat egy gyerekcsapat.

• Mit tudsz a másikról?
• Adok neked
• Székes játék
• Nevemben a jellemem …… játékokat iktattam be. Ezek a játékok mások, mint az eddig megismertek és az én megismerésére szolgáltak.

AZ ÉN INGECSKÉM – elkészítésével folytattuk a megismerő tevékenységünket. Fontos és különös ismeretek birtokába jutottam miközben készítették a tanulók. Mindenki magának berajzolta a megfelelő dolgot és utána bemutatta mindenki a magáét. Ugyanezt szülői alkalmával elkészítettük a szülőkkel és bizony előfordult  néhány gyereknél, ami  nem egyezett a gyerek által készített ingecskével .

Ingecske készítés szülőkkel:

AZ ÉN KAVICSOM – mindenki otthonról hozott kavicsot, nevet adott neki, tulajdonsággal látta el, majd lerajzoltuk és elkészítettük a KAVICSKÖNYVET. Utána a kavics történetét fogalmaztuk meg, mondtuk el.

A VIRÁGOCSKA- megrajzolása során olyan tulajdonságokat és hasonlóságok fogalmazódtak meg, amelyek rávilágítottak a gyerekek érdeklődési körére. Ez nekem is nagy segítség a mindennapi tanítási-tanulási folyamat megtervezésében.

A TÁRGYAK MEGSZÓLALTAK – A gyermekek otthonról hozott kedves, kedvenc tárgyakat hoztak a kérésemre. Mindenki bemutatta az általa hozott tárgyat és elmondták miért arra a dologra esett a választása, valamint milyen kedves emlék köti ehhez a tárgyhoz. A bemutató óra után  néhány napig ezek a tárgyak az osztálytermünk díszei maradtak.

A T.K.T. – módszer  (T= tudás(előzetes), K=kíváncsi vagyok rá, T=tudás(megszerzett) már nem volt annyira ismeretlen számomra, de ezzel a módszerrel sikerült teljes képet kapni a gyerekek ismereteiről, a heti tanult témáinkról. Sikerült feltérképezni előzetes ismereteiket az adott heti témával kapcsolatosan, valamint információkat szerezni arról, mi érdekli még őket, esetleg melyek a témával kapcsolatos pótlandó hiányosságaik.

TORONYÉPITÉS – a csoportok kialakítását úgy döntöttem el, ki milyen alapanyagból szeretne dolgozni. Választhattak építőkockákat, vécépapír hengert, újságpapírt. A tornyok kisebb-nagyobb kreativitással készültek. A legnehezebb dolga annak a csapatnak volt, akik az újságpapírt választották. Minden csoportban nehezen indult a munka, de végül minden csoportnak sikerült megoldani a feladatot. A remekművek nagyon jól sikerültek.

A PETTYETLEN KATICA – meséje került feldolgozásra a négylépcsős technika alkalmazásával. A mesének nemcsak más befejezést kellett kitalálni, hanem hangkeresési gyakorlatokkal bővítettem, szótagolási gyakorlatokat iktattam be, hanglokalizáló feladatokat tűztem be. Ezen kívül matematikai ismereteket felhasználva pótlási és bontási feladatokat is kaptak a mesével kapcsolatosan. Remekül sikerült ez a tanóra. Végezetül csoportokra osztva óriás rajzokat készítettek a gyerekek. Élvezettel rajzoltak, a csapat minden tagja feladatot kapott, egymás közt sikerült megosztaniuk a munkát. Csodálatos rajzok születtek. Megbeszéltük egymás másságának elfogadását is.

Az elkészült rajzok kiállítása:

A születésnapok megünneplésében is változás állt be. Kipróbáltuk az új módszereket. Csákókat készítettünk Mindenkinek készítettünk csákókat, ám a díszítést mindenki maga oldotta meg úgy, ahogy neki tetszett. Az ünnepelttől kekszet és teát kaptunk. Az ünnepeltet képzeletbeli ajándékokkal halmoztuk el egy-egy ölelés kíséretében. Eközben mindenki elmondta, hogy miért kedveli azt a tanulót, akiről az egész nap szólt.  Ezen felül egy születésnapi könyvet is összeállítottunk.