Kossuth Lajos herbáriuma

A híres magyar evangélikus államférfi 1802. szeptember 19-én született Monokon kisnemesi családban. Keresztelése a tállyai evangélikus templomban zajlott, ahonnan múzeumunk egy keresztelő kancsót és tálat őriz. A tárgyak korából a szakemberek arra következtetnek, hogy Kossuth keresztelése is ezekkel az eszközökkel történt.

Édesapjához, az ügyészként dolgozó Kossuth Lászlóhoz hasonlóan ő is a jogi pályát választotta. A protestáns nemesség, mely a 18-19. század korában általában aktív szerepet vállalt a politikai életben, legtöbbször az egyházban kezdte pályáját. Kossuth Lajos tanulmányai elvégzését követően, 25 évesen került a sátoraljaújhelyi gyülekezetbe, ahol jogtanácsosként és jegyzőként látta el feladatait. Az általa újból, 1880-ban már a torinói száműzetése alatt hitelesített jegyzőkönyvét szintén múzeumunkban őrizzük, melynek jobb alsó sarkán láthatjuk Kossuth Lajos aláírását.

1830-tól aktívan részt vett a politikai életben a reformellenzék oldalán. Programjában az alsó társadalmi rétegek felemelését tűzte ki célul. Ennek következtében többször is vitába került a kor másik nagy alakjával, Széchenyi István gróffal, aki vele ellentétben nem a kis-és köznemességre, hanem a társadalmi elitet képező arisztokráciára építette elképzeléseit és terveit.

Kossuth Lajos úgy vélte, a sikeres forradalomhoz szükséges a nemzetiségi kérdés rendezésére is, a kisebb népek összefogása, mely hozzásegíthet a Habsburgok elleni győzelemhez és a függetlenség kivívásához. A Habsburgokat nagyhatalmi pozícióját azonban más nagyobb nemzetek (pl. franciák) sem akarták elvenni, Kossuth tehát nem talált támogatókra, így végül az olaszországi Torinóba távozott.

Itt készítette el híres növénygyűjteményét, amit hűséges titkárának, Ihász Dánielnek ajándékozott. A herbárium később Ihász Dániel unokaöccse révén került a pápai evangélikus gyülekezet iskolájának tulajdonába, majd hosszú évek múltán az Evangélikus Országos Múzeumnak adományozták.

Szöveg: Kondor Boglárka

Képek szerkesztése: Magyari Márton