Forrás: A cikk az evangelikus.hu-n jelent meg.

Gottschling Gábor igazgató – Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi és Művészeti Szakgimnázium, Sopron
„A mi iskolánknak olyan az egészségügyi szakképzés, mint Sopronnak a Lővérek. Hozzátartozik elválaszthatatlanul. De van még más jellemzője is a városnak, miért ne lehetne az Eötvös-középiskolának is? Ezért indítottunk korábban gimnáziumi tagozatot, amely ma már stabilan működik. Aztán még merészebbek lettünk, és belevágtunk a modern táncos képzésbe. Kihívás egy olyan képzést elindítani és fenntartani, amelynek nincs előzménye, hagyománya a városban. Evangélikus középiskola vezetőjeként a nehéz pillanatokban Luther Márton példájából merítek erőt: merész újító volt. És bátran, Magyarországon az elsők között csatlakoztak reformer tanaihoz a soproni polgárok is. Ezt a hagyományt – a magunk mértéke szerint – nekünk is kötelességünk folytatni.”

Fejérvári Hunor – gimnazista, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
„Úgy ismernek, itt, a fasori gimnáziumban úgy is emlegetnek, hogy »a hegedűs fiú«. A sikeres előadáshoz nagyon sok gyakorlás kell… kellene, de van, amikor nincs kedvem. Ilyenkor a szüleim zenei pályájára gondolok, tudom, hogy erőfeszítés, lemondás is van benne, és nem csak a csillogás. Amikor tavaly novemberben a gimnázium evangélikus újraindulásának harmincadik évfordulóján a templomban a szüleimmel léptem fel, ott éreztem, hogy a zenén keresztül Isten hangja szólal meg. Ezért az élményért hálás vagyok, és mindig szívesen mondok igent az egyházi felkérésekre.”

Dr. Györke Eszter – édesanya és gyermekorvos
A Fölszállott a páva! legutóbbi évadának döntőjében közönségdíjat nyert Vasi Kislegényczéhnek saját csapatorvosa is van. No, nem azért, mert annyira betegesek lennének a táncosok. Egyikük édesanyja, aki gyermekorvos, egy fellépésre készülve, ingvasalás közben osztotta meg velünk véleményét: „Fontos, hogy a gyermekeinket önazonosságra neveljük. Ebben a néphagyománynak éppúgy szerepe van, mint a felekezeti kötődésnek. Akinek erős az identitása, az egészségesebb, és inkább képes boldog életet élni. Egy szülő pedig ennél nem akar többet, boldognak akarja látni a gyermekét. Ezt itt, Szombathelyen, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában a férjemmel és a táncoskollégáival, a pedagógusokkal, a lelkészekkel és persze a szülőkkel is a legfontosabb nevelési célnak tartjuk.”

Marcika – a Kisdeák Evangélikus Óvoda egyik négyévese
– Azt mondta apukám, hogy én leszek az evangélikus óvodások reklámja. – Igen, te fogod az ovisokat képviselni, és ezért fotó is készül rólad. – Jó, azt tegyétek be a metróba, mert ott sok ember látja. Tudod, a mozgólépcső mellett meg a villamoson. – Újságra gondoltunk, hogy azok az emberek is lássák, akik nem Budapesten élnek. – Akkor építek egy nagy teherautót, hogy a sok újságot el tudjátok vinni.

Marosán Hajnal tanár és Győri Gábor Dávid iskolalelkész – Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
A közel kilencvenéves iskolaépületet Kós Károly tervei alapján építették, aki az erdélyi Háromszék falvainak építészetét középületekben és Budapesten is képes volt újraformálva átörökíteni a jövőnek. Miután az evangélikus egyház átvette az intézményt, a gimnázium Sztehlo Gábor nevét vette föl. Ő volt az, aki a második világháborút követő években a mindennapok biztonságát, a családi szeretet hiányát is pótolni képes közösséget épített nehéz sorsú, kilátástalan helyzetben lévő gyermekeknek. Az itt tanító pedagógusoknak fontos, hogy ebben a közösségben a folyamatos önképzés mellett komoly figyelmet fordítsanak az egymástól tanulásra. Céljuk, hogy a kreativitás és az együttműködés egyaránt fókuszban legyen. „A 21. század technikáját programozva nem szabadulhatunk a gondolattól, hogy mindehhez a Nagy Programozó teremtette meg adottságainkat. A legjobb megoldások keresése közben szembesülünk életünk igazi kihívásával: hogyan építhetünk a biztos krisztusi alapra életünk lefutásának gyorsan változó programkörnyezetében is” – fogalmaz az iskolalelkész.

Fakan Zsuzsanna – intézményvezető, Irsai Evangélikus Egyházközség Mustármag Óvodája
Az eltérő fejlődésű kisgyermekek integrált neveléséről beszélgetünk, miközben a szomszédos csoportszobából gyermekkórus hangjait halljuk: „Gomba, gomba, gomba, / Nincsen semmi gondja…” „Mi azt mondjuk – veszi vissza a szót a szelíden határozott óvónő –, hogy minden igyekezetünkkel azt keressük, hogyan támogassuk a családokat. Bármilyen fogyatékkal élő gyermek nevelése sokkal nagyobb felkészülést igényel, gyógypedagógusok, fejlesztő szakemberek, elkötelezett óvónők és együttműködő dadusok alkotják a stábot. Ehhez rengeteg türelemre, megértésre, újrakezdő erőre is szükség van. Van egy kislányunk, aki nagyon sokáig nem beszélt. Amikor már brümmögött, zümmögött, az elég is volt ahhoz, hogy a társai megértsék. Mára szép sikereket értünk el, rövid mondatokkal beszél, nagyon jó a kapcsolata a többi gyermekkel, a felnőttekkel.”

Oláh Róbert és Serbán Tihamér
Oláh Róbert, a diakóniai osztály gazdasági referense maga is tagja, majd mentora volt a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégiumnak, ahol hátrányos helyzetű, elsősorban cigány fiatalok tehetséggondozása zajlik. „Szakkollégista voltam, és egy tehetséggondozó pályázat keretében hétvégi programokat szerveztünk középiskolásoknak. Akkor találkoztam először Tihivel. Az osztálytársai között ő volt a hangadó, határozott elképzeléssel: katona akart lenni. Tudtam, kell, hogy önálló legyen, és merje kimondani a véleményét, de azért ez a gyakorlatban nem volt egyszerű: vitatkoztunk, sőt kötekedtünk is egymással” – idézi fel Robi. Serbán Tihamér, aki rendszergazdaként dolgozik az egyház országos központjában, és közben had- és biztonságtechnikai mérnök szakos hallgató, átveszi a szót: „Volt olyan is, hogy hónapokig nála laktam.” „Barátok vagyunk, persze. Ezért bevállalom, hogy olyat is elolvasok, amit épp Tihi tanul. Ilyen volt most a mérnöki fizika… Jó lett volna, ha nekem is lett volna annak idején valaki, akivel átbeszélhetem, ami nehezebb.”

A 16 oldalas, ingyenes „Mi, evangélikusok” című kiadvány célja az evangélikus sajtót kevésbé követő egyháztagoknak, oktatási intézmények érintettjeinek és további érdeklődőknek a megszólítása és elérése. A lap még a járványügyi helyzet előtt készült. Reménység szerint a veszélyhelyzetet követően egyházi eseményeken és gyülekezeti alkalmakon, oktatási és diakóniai intézményekben ingyenesen, nyomtatott formában mindenki megkaphatja a lapot.
A kiadványt az Evangélikus Információs Szolgálat munkatársai szerkesztették az 1%-os kampány keretén belül. Támogatta a Magyarországi Evangélikus Egyház.