Mint minden reggel, ma is egy kis tornával melegítettek be a fiatalok, majd megcsodálhattuk az evangélikus templomot, melyet Pelikán András lelkész mutatott be az áhítat után. Ez a kis lelki feltöltődés mindenkinek sokat jelentett a nagy túrához.

A kirándulás folyamán elsőként a Károly magaslatig jutottunk el. Közben a Deák-kútnál felidéztük a legrégebbi diákönkormányzat, a líceumi Deákkúti vármegye szellemiségét, a hagyományokat, a líceumi ballagást. A Parkerdő sok új létesítménye, a mesetanösvény és az erdészeti bemutató szoba mindenkit elvarázsolt.

Innen az erdő szívébe, a Várhelyre vezetett az utunk, miközben az út szélén nagy tömegben nyíló ciklámen illata szédített meg bennünket. Istennek hála a védetté nyilvánított virág egyre jobban terjed. A Várhely előtt az ókort idézhettük fel, a temetkezési szokásokat, az ókori földvárrendszert. A kilátóból most az Alpok első magas hegye, a Schneeberg is élesen látszott. Utunk Bánfalvára vezetett, ahol mindenkinek jól esett felülni a helyi járatra, mely visszavitt bennünket a belvárosba.

Utunkon Gáspárné Vágási Julianna is elkísért bennünket, aki leutazott hozzánk a szabadságát megszakítva, hogy részt vegyen a nap programjában. Vacsora után egy testvérpárt elvittek a szülei, akik elmondták, hogy mennyi szépet hallottak a táborról.

Az esti korzózás és fagyizás a Várkerületen a búcsú hangulatában telt, a nyíregyháziak már hajnalban indultak, de reggel egyébként is mindenkitől elváltunk. Természetesen az élmények és a Facebook virtuális és persze a Jóisten lelki hálója továbbra is összeköt bennünket.